Szabad a délutánom és hazafelé hoztam üzemanyagot a kettőszázhetesbe,hátha elgurulok valamerre. Borús,szeles idő van mégis elindulok mopedezni a Mátra útjaira. Titokban Kékestető a célom,már hétvégén is gondolkodtam rajta,de gyáva voltam hozzá.
Egyáltalán képes arra a kettőszázhetes,hogy leküzdje ezt a hegyet? Megpróbálom és nekiindulok.
Hosszú emelkedő Szorospatak után,ezért megállok egy alapjáratos pihenésre....
...aztán "tépünk" tovább felfelé a hegyre.
Meglepetéseket okoz az avarral sűrűn borított út. Nagy kátyúk,összehordott apró és nagy kövek vannak a levelek alatt,ezért óvatosabbra veszem a tempót.
Mátraalmás. Rágyújtok és mégegyszer átgondolom az uticélt.
Gyönyörű a táj meg kell állni bámulni,csodálni egy pillanatra.
Hamarosan odaérek a 24-es főúthoz és már nem fordulok vissza,megyek Kékestető felé. Az idő is szorít nem nagyon akarok megállni,de azért van időm nézelődni.
Az irány adott...
Mátraháza. A parkolóban pihentetem a kettőszázhetest.
Ez is szép teljesítmény egy öreg Babettától és a neheze még csak most jön. Kikapaszkodik Kékestetőre? Sokat kell majd pedáloznom? Hamarosan választ kapok a kérdéseimre.
Elindulok,befordulok és rögtön egy meredek emelkedő ahol pedálozni kell...,felérek az első kanyarig,innen egy picikét könnyebb,de végig emelkedik az út.
A kettőszázhetes koppanásig gázon és nagyon lassan halad felfelé,hiába próbálok rásegíteni,alig emelkedik a fordulatszám.
Szép őszi táj...
...az ország legmagasabb csúcsán a kettőszázhetes. Hideg csípős szél fúj. Brrrrr.....
Alig néhány méterre a csúcstól van egy emlékmű.
Gyújtottam egy mécsest és megálltam néhány pillanatra. Megindító...
Indulnom kell visszafelé..
Beindítom a motort a világítás miatt és azt tervezem,hogy kikapcsolt hajtással megyek Mátraházáig.
Megyek? Hasítok lefelé,a fékek dolgoznak rendesen,hatalmas élmény.
Leértem,megfagytam,beállok a parkolóba...
...és rendelek egy forró citromos teát. Nagyon jó,segít rajtam.
De most már tényleg indulnom kell,habár úgyis sötétben fogok hazaérni. Megiszom a teát és indulás.
Most balra...
...a fák között már elveszik a fény.
Ez már csak a vaku ereje. Remélem,hogy leérek Szuhára még sötétedés előtt!
Már folyamatosan haladok,nem állok meg,de Mátraalmást sem érem el,besötétedett. Sokszor nem tudom kikerülni a gödröket,kátyúkat és hatalmas csattanások kiséretében érem el Szuhát. Még a kutyák is csaholnak...
Átérek a falun és eltünik a kettőszázhetes alapjárata és gázra is csak hörög. Nincs kedvem megállni,rátolom a szivatót és nagy gáz. Visszatér minden a rendes kerékvágásba és innentől egy laza 7 kilométer van hazáig.
Hazaértem,vagyis hazaértünk. Helyére tolom a kettőszázhetest és megközelítem a fűtőtestet egy forró csoki kiséretében.
Azt hiszem,hogy egy nagyon jót mopedeztem délután.